Arról a Szent Hétről

." Az esztergomi szentély aranyló oroszlánjában, ott van a

nemzeti címerünk legfontosabbja: a hármashalom. [8.kép] A hármashalmos

oroszlántestet levéve az ábrázolásról, nem marad más,

mint a vérvörös, a vér-piros alapszín, mely a kettõs kör életfáinál a

fehér sávozással váltakozik. Piros és fehér. Piros, fehér és zöld. Piros,

fehér és a hármashalom zöldje – ezt tartalmazza a címerünk, a magyar

zászlónk is. PIROS FEHÉR ZÖLD – ez a magyar föld. Miért

zöld e föld, miért zöld a hármashalom rajzjele ? Miért látjuk zöldnek

a növényeket ? Azért mert ezt a színösszetevõt hagyja meg

szemünknek a látható fénybõl. Egy fekete színû valami azért fekete,

mert a látható színtartomány összes színét elnyeli, s nem bocsát

belõle vissza semmit. A növények zöld színteste a szemünk által

látható színtartomány legalacsonyabb rezgés-számú sugarát, a

vöröset (pirosat) nyeli el. Mivel a vöröset elnyeli, így azt vissza nem

bocsátva, nem láthatjuk. Marad egy olyan színösszetevõ, amely a teljes

skálából a vörös kivételével megmarad, s ez a színkeverék a zöld

lesz. Ha tehát a pirosat és a zöldet összerakjuk, akkor megjelenik az

a szín, melyben az összes szín benne lakozik, s ez a fehér. A piros és

a zöld között a fehér helyezkedik el nemzeti zászlónkban. A FEHÉR,

AMELY TELJES ÉS TISZTA SZÍN. A Szent Korona kutatói és

értékének felismerõi számára, mindig ott tornyosult egy újabb és egy

újabb kérdés, s bármekkora is volt egy adott személy felismerése,

mindig is vele járt az a jellemzõ, amellyel ellentétet szült a másik

’felismerõ’ társa közt. Hiszen az egyik személy ehhez ért mélyen, a

másik viszont ahhoz. Az egyik mondjuk szakmájának mélyen elismert

aranymûvese, a másik egy sokat tudó mûvészettörténész, a harmadik

meg mondjuk a Szent Korona õrzésének és megmaradásának

hihetetlen történetét tudja kiválóan. Mégis miért nem egész az

EGÉSZ ? Mert nem létezik a részek által. A részek nem értik, és így

nem egészítik ki egymást. A zöld növény a pirosat (a pírt, a Nap

fényét) befogadja, s ezáltal lesz zöld. Benne így a piros és a zöld is él,

48

s így kiadja az egészet, a tiszta színû fehéret. Az egyik ember ’piros’

a másik ember ’zöld’, nem egyforma, és szerencsére két ember nem

is lehet egyforma; de amíg a zöld nem fogadja be a pirosat és a piros

nem fogadja be a zöldet, addig sosem lesznek teljes értékûek, tudásuk

bármekkora ’színtartományt’ is fogjon át. Komolyan mondom: az

esztergomi ábrázolás nélkül nem érthetõ a Szent Korona ! A különbség:

az egyik aranyló, a másik világoskék testû oroszlánokat hordoz.

S az azonosság ? Az azonosság is pont ugyanez, ha hagyjuk, hogy e

’kettõ’ kiegészítse egymást. Az esztergomi oroszlánábrázolás

fényének képét (fényképét) rögzítve, az, egy filmnegatívon tárolódik.

S a negatív filmet szemlélve kék oroszlánt láttam. [19.kép] Hiszen a

filmcsíkon a rögzítendõ tárgykörnyezet színvilágának képe nyelõdik

el, s visszaadja számunkra ennek a negatívját. Ugyanaz az elv, mint

amikor a piros elnyelõdik a zöldnek látszó növényben. S ha a pirosból

és a zöldbõl a teljes értékû fehéret kapjuk, akkor ugyanúgy az

aranyló szín és a világoskék az összetartozást mutatja, melyben az

egész teljessége fölfedezhetõ.

Mi mutatja az aranyló testû esztergomi oroszlán és a világoskék

koronás oroszlán elévülhetetlen összetartozását ? Minden. Hiszen e

kettõ együtt mindent jelent. Ha a Templomban tizennégy oroszlán

van, akkor tizennégy oroszlánnak kell lennie a Korona

környezetében. Milyen ez az esztergomi oroszlán ? Tükörképes, s

ezáltal hét oroszlán-párt jelent. Ha tükörképes, akkor milyen a tükör?

’Hogy milyen a tükör ?’ – azt az tudja megmondani, aki már nézett

tükörbe és látta önmagát. Ilyen a Teremtõ is, aki a Teremtményeiben

látja önmagát, s ugyanilyen a Teremtett lény is, ha képes felismerni a

Teremtõjét. Teremtõ és Teremtett, az egyik kézzel foghatatlan a másik

kézzel felfogható. Ilyen a tükör is, hiszen az egyik oldalán egy kézzel

fogható, LÁTHATÓ világ van, a tükör síkjának túloldalán pedig, egy

kézzel foghatatlan, s ezáltal tulajdonképpen egy LÁTHATATLAN

(de felfogható) világ. Hol van a Korona környezetében a hét oroszlán,

és ennek látható és láthatatlan volta ? A Szent Koronán NÉGY oroszlán

van. [20.-21.kép] A koronázási együtteshez tartozó jogar

hegyikristályába viszont HÁROM oroszlán van vésve. [22.kép] Négy

49

meg három az HÉT. Láthatólag megvan a hét oroszlán. De hol van

még hét oroszlán, hogy tizennégy legyen ? Kevesek számára ismert,

de a maradék hét a koronázási palást tartozéka. Az eredeti palást varrásától

elkülönült, de mégis a koronázási palást hozzáerõsített része a

palást GALLÉRja. A gallér senki által nem látható részén, azaz a

belsõ felén oroszlánábrázolás található ! [23.kép] A kör mentén négy

testû, de egyfejû oroszlán egy életfában egyesül. Összesen HÉT

ILYEN oroszlánábrázolás látható. És ugye hét meg hét az tizennégy.

Egy magyar király a megkoronázásának alkalmával, magára öltötte a

koronázási EGYÜTT-TEST : fején a Szent Korona négy oroszlánja,

kezében a jogar három oroszlánja, s vállán a gallér hét oroszlánja;

HÉT LÁTHATÓ ÉS HÉT LÁTHATATLAN (helyen lévõ)

OROSZLÁNT ÖLTÖTT MAGÁRA, MELYNEK KÖZEPÉN Õ

ÁLLT, AZ URALKODÓ. [S ennek megfelelõ az Uralkodó, mint ÚR

eredendõ hitvallása: a hét láthatatlan oroszlánt próbálja láthatóvá

tenni a világ számára, azaz a Mindenható ÚR az õ Istene. S a hét ?"

/Péli Zoltán Gábor: Corona Stephani/